Uram: itt a vége. A nyár nagy volt, meleg.
Terítsd le árnyaiddal a napórákat és
hajtsd ki térűinkre legelni a szelet.
Parancsold, hogy kiteljék az éretlen gyümölcs;
rendelj el még nekik két délies napot,
sürgesd tökélyre mindet, s édes illatot
a súlyos borba tölts.
Kinek nincs háza eddig, nem épít már soha.
Ki most egyedül van, az marad sokáig,
virrasztva olvas, levelet ír unásig
s a fasorban jár-kel, mint egy tétova
levél, nyughatatlan, hullva ágtól ágig.
forrás
Terítsd le árnyaiddal a napórákat és
hajtsd ki térűinkre legelni a szelet.
Parancsold, hogy kiteljék az éretlen gyümölcs;
rendelj el még nekik két délies napot,
sürgesd tökélyre mindet, s édes illatot
a súlyos borba tölts.
Kinek nincs háza eddig, nem épít már soha.
Ki most egyedül van, az marad sokáig,
virrasztva olvas, levelet ír unásig
s a fasorban jár-kel, mint egy tétova
levél, nyughatatlan, hullva ágtól ágig.
forrás